Őszi átültetés

A műanyag dézsában tartott lótuszom nyár közepétől egyre gyérebb (kis átmérőjű) leveleket hozott. Érzetem, hogy itt lenne az ideje az átültetésnek, de éppen építkezésben voltunk és nem jutott idő rá. Talán lusta is voltam. Ma szép napsütötte délelőtt volt és nekiugrottam a feladatnak. Ennek lépései:

1. víz leöntése vagy leszívása
2. az elkorhadt részek lecsipegetése és a felszín kipucolása
3. a föld kimosása
4. a gyökérzet megvizsgálása, átpucolása
5. edény és talaj előkészítése
6. ültetés
7. feltöltés

Őszi állapot, az induló helyzet

 Elhalt levelek és néhány elkésett őszi levélke 

 Egy friss hajtás. A vízben szúnyoglárvák, a kint tartott lótuszok állandó társai

 Lerohadt szárak és elszáradt levelek

 2. lépés víz leszívása, s feltűnik a felszín

 Tisztítás a felszínen, szedjünk le minden rothadót és elszáradt levelet, az élőket ne bántsuk 

 Élő részek, és alvó rügyek

 3. lépés föld kimosása. Slaggal végzem, közepes erősségű vízsugárral. Itt a gyökértömeg kiborítva látható, a legmélyebben fekvő nagy gumók szembetűnőek

 4. lépés gyökérzet megtisztítása, második mosás előtt. Látható, hogy a futó indák a tartó edény szélén zsúfolódnak

 Futó indák

 A gumó (rizóma) tandemben nő. A baloldali még fiatal, a kövér középen már érettnek számít, 8-10 cm hosszú, átmérője 4 cm

 Gyökérköteg, tavalyi, idei és egészen fiatal. Óvatosan kezeljük, ne tőrjük le! 

 A megtisztított gyökérköteg átmérője kb. 40 cm

 6. lépés ültetés. Alulra bő 10 cm új földet raktam (Florasca Bio B tipus), arra óvatosan visszafordítva ráhelyeztem a gyökérköteget . Lehetett volna osztással szaporítani is, de még várok egy szezont, mert szeretném megvirágoztatni a növényt.

 Kézzel óvatosan rámorzsoltam a talajt, plusz 6-8 cm, vigyázva a rügyekre

7. lépés feltöltés. Orchidea tápos vízzel (5 liter vízhez egy kupakot adok) töltsük fel a talajt, egészen addig míg éppen el nem lepi. Rázogassuk és paskoljuk a tartóedényt, hogy a buborékok kijöjjenek, habosodik a víz. Erre én kb. 0,5-1 cm szitált és jól kimosott sódert teszek, majd feltöltöm tiszta vízzel a dézsát. A habot a víz tetejéről szedjük le szűrővel. A sóder tulajdonképpen jó felszínzáró. A víz másnapra letisztul. 

Az igazat megvallva, a lótuszt tavasszal a legcélszerűbb átültetni, mert a telelés alatt elég sok gyökér rohadhat el (ez természetes jelenség), és a megmaradó részek életerősebbek. Szaporítani is jobb tavasszal. Én is kíváncsian várom, hogy mi fog történni.   

Idén korán jönnek a levelek

A nagy sárga műanyag edényben tartott lótuszokat a verandán teletettem. Március elején el kezdtek a levelek kibújni. A talaj felszínén, a víz alatt lepedékszerű képződmények összefüggő réteget alkottak, az erős napsütésben gázosodtak és buborékok úsztak fel a felszínre. A jelenség normális, elindult az élet.

 Buborékos lepedék a talaj felszínén

Jönnek a levelek

Kitisztítottam, a régi levélszárakat kiszedtem (húzva, de ha nem jött ollóval levágtam) és a talajról kis fémvillával felszedtem a lepedék nagy részét. Megpiszkálva a telepeket, felúsztak a felszínre és könnyedén le tudtam halászni azokat. Az edény falát szivaccsal tisztítottam le. Végül vízzel feltöltöttem színültig.

Két hét alatt látványos a fejlődés

Egy-egy levél már a víz felé nőtt és felállt.

 

Jön a tavasz

Idén korán beköszöntött a tavasz, kezdődhetnek a lótuszok körüli munkálatok.

 A tavas lótusz levelei letörtek, vízbe esve elrohadtak.

 Az edényes lótusz, csak a régi leveleket huzigáljuk ki

 Egy kis mag szüretelés. A vízből kivett termés.

 

 Különböző  méretű magok láthatók

 Kiszedve vannak ép és nyomorék magok.

 

 Alaktalan és szép alakú magok.

A kivett magok héja kemény. Vízbe dobva a nem termőképes magok felúsznak a víz felszínére. A leszüretelt hat szem magot májusban elvetem és meglátjuk, hogy mi történik. 

Ueno Park lótuszai

Tokió egyik nevezetessége az Ueno Park. Természetesen cseresznyefáiról híres, és virágzáskor az alatta ülő népekről szól a legtöbb történet, híradás, blog. Azonban van egy nagy tava is, a 不忍池 Shinobazu no Ike, melynek négy szegmense van. Számunkra a legfontosabb, a legnagyobb szegmens, a Lótusz tó (蓮の池 Hasu no Ike), melyben a tó nevéhez híven lótuszok óriás tömege él. A tó felszíne 55 ezer négyzetméter és átlagosan 80 cm mély. Nyáron a lótuszok egészen a partig kinőnek.

A tó maga természetes tó volt, az Aizome patak szállította bele a vizet, de a XIX. század végén lóversenypálya kialakítása miatt részben lecsapolták és feltöltötték. A II. Világháború alatt a tavat ismét feltöltötték, és rizsföldnek használták. Eredetileg a nagyméretű fehér lótusz (meikyóren 明鏡蓮) élőhelye volt, de a háború után Ohga lótusszal ültették be.

Júliusi kép, háttérben a Bentendó, Szaraszvati istennőnek szentelt szentély látható.
Ő az az istennő, akit páván, hattyún vagy lótuszvirágon ülve jelenítenek meg.
A japánok Bendzaiten néven tisztelik.

Sikerült idén tavasszal felkeresnem a helyet és az alábbi kis képes riportot készítettem.

 Tél végén a parttól kb. 8-10 méteres sávban az elhalt leveleket lekaszálják a víz alatt.

 Elszáradt bambuszlevelek és néhány termés

 Az elszáradt részeket a víz szélén, a víz alatt lekaszálják

 A kaszálás során elég sok termés kerül elő

 Kihuzigálják a lekaszált részeket

 Egy termés közelről. Állaga puha, elrohadt

 A termőfejek szinte üresek

 A szél a leeresztő csatornához sodorja a termőfejeket

 a kacsák nagy élvezetére

a magot tartalmazó fejek lefelé néznek

Végül érdemes felkeresni egy japán blogot, ahol a bevezető képek után a nyári Ueno Park Napok lótusz fotóit láthatjuk. Figyeljük meg a hatalmas méreteket!

Az igazi virágnézegető a Lótusz tó virágairól készült videó, ahol a Bentendó szentélyt is láthatjuk.