A lótusz-virág
A folyóvizek és tavak büszke liliomát, a lótusz-virágot a legrégibb hajdankor két legműveltebb nemzete, India és Egyiptom népe, tartotta szent növénynek, s átalán véve a régiek azt hitték róla, hogy a kik annak gyümölcséből esznek, csakhamar elfelejtik hazájokat. E hiedelem valószínűleg czélzás volt arra, hogy az ember az oly vidéken, hol a lótusz gyümölcsöt terem boldogan és kényelmesen élhet, mert ott mindenmás gyümölcs és gabonafaj is munka nélkül megteremhet.
A lótusz virága
A lótusz - virág (Nelumbium speciosum) a Nymphaeaceak vagy vizi liliomok nagy osztályába tartozik és nagyon szép vizi növény, melyet bár déli Ázsiában s nevezetesen Indiában is (a hinduk szent ,,Padma"-ja) jól ismernek, régebben inkább csak Egyiptomban a Níluson tenyészett s a régi egyiptomiaknak ugy vallásos szertartásaiban, mint építészetében s főleg a műépítészetben kiváló szerepet játszott. Braun Gyula szerint a régi egyiptomiak ritka szép oszlopfőik alakját a lótuszvirágtól kölcsönözték. E növény ma már nem tenyészik Egyiptomban, de a Nilus felsővidékén s főleg a kék Niluson (Bahr-el-Azrek) annál bővebben található. Ezenkívül a Szahara-sivatag északi határszélén Barka (Cyrene) partjaitól nyugot felé az Atlanti-oczeánig, sőt a Szenegál és Niger torkolatáig is gazdagon tenyészik. Nagy, rózsaszínű és kellemes illatú virágai meglepően szépek, gyümölcsei pedig apró, liszttartalmu bogyók, melyeknek színe sárgás, ize pedig eléggé kellemes és a négerek a belölök készített ételt tomberongnak nevezik. Afrika északi partjainak benszülöttei e bogyókat igen szeretik, mert a kenyérnek bizonyos nemét tudják azokból készíteni oly módon, hogy a bogyókat néhány napig a napra teszik száradni s azután famozsárban óvatosan mindaddig ütögetik, mig a lisztes rész a csontos magtól egészen külön válik. E tésztát, vagy inkább lisztet azután kevés vizzel összevegyitik s lepényekké alakítják, melyek a napon megszárítva szinre s ízre nézve a legédesebb mákoskalácshoz hasonlitnak. A bogyókat ugy szedik össze, hogy a lótusz-bokrok alá pokróczot terítenek s az ágakat bottal megverdesik.
A nagyított részleten a levelek, bimbók, virág és termés is látható
Minthogy e bokornövény különösen Tuniszban s Afrika néger tartományaiban bőven tenyészik s az utóbbiak lakói kenyérhez hasonló tápszert készitnek gyümölcseiből s bizonyos részegítő italt is, melyet a négerek nagyon szeretnek, nincs kétség az iránt, hogy e növény ugyanaz, melyet Plinius római természettudós ugy irt le, mint a libyai (afrikai) Lotophagok (lótuszevők) élelmiszerét. Mungo Park afrikai utazó irja, hogy ő a lótusz-kenyeret megízlelte s azt hiszi, hogy azzal bármily nagy hadsereget napokig lehetne élelmezni; a lótusz-kenyér ize édes és kellemes, ugy hogy a katonák bizonyára nem panaszkodnának, ha egy darab ideig azzal kellene élniök.
S. L.
Megjegyzések:
- Braun Gyula - Julius Braun (1825-1869) német művészet- és kultúrtörténész, aki bejárta Egyiptomot is. Valóban a kék egyiptomi lótusz (Nymphaea caerulea), a kék egyiptomi tündérrózsa, mely a Nílus felső folyásán igen szapora.
- Mungo Park brit orvos, Afrika-kutató. A magból készült étel tápláló, de fiatal leveléből salátát is készítenek.
- Téves a magok pokrócos begyűjtése, mert mindkettő vízi növény.
- Még ma is gyakran tévesztik össze a lótuszt és tavirózsát. Tavirózsa avagy vízitök a tündérrózsafélék - vízi liliomok (Nymphaeaceae) családjába tartozik. Ezt a cikk teljesen korrektül írja, de a padma azaz az indiai lótusz valódi kétszikű, és a lótuszfélék (Nelumbonaceae) családjának tagja. A közölt kép lótusz, korrekt ábrázolás.
- Mindkét növény rizómás. A nagy különbség abban van, hogy a tündérrózsák kedvelik a nagy mélységű vizeket, a lótuszok a sekélyet. A tündérrózsa levele a vízen úszik, a lótuszé a víz fölött kiemelkedik.
- A virág felépítés is más, porzó és bibe alakja eltérő
Kék egyiptomi tündérrózsa
Lila lótusz
- A tündérrózsa magja apró (milliméter alatti), a lótuszé 4-14 mm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése