Nelumbo caspica – a Kaszpi-tengeri lótusz

 Innami-szan barátomtól a 2010-es évek elején kaptam pár szem magot, nevezetesen a kaszpi-tenegri és az alap lótusz összeporzásából származó magokat. A magok alakja is érdekes volt, mert nem gömbölyded, hanem elnyúltak voltak. 2017-ben és 2021-ben keltettem egy-egy szemet, de valahogy nem sikerült megtartanom egyik növényt sem. Idén, miután a Hopp Ferenc múzeumnak és barátaimnak adományoztam öt nagykövet lótuszt, s magamnak csak két nagy növényt hagytam, ezzel helyem és kedvem keletkezett a következő próbára, a maradék két szem maggal. Gyorsan keltek, szépek lettek.

Itt a mai állapotfotó.
Egyre nagyobb leveleket hozott a 20 cm-es tartóban

A keltetés és fejlődés részleteit a bejegyzés végére hagyom, mert mindenekelőtt szeretném bemutatni a kaszpi-tengeri lótuszt!

A Volga folyó, Európa legnagyobb folyórendszere, a Moszkvától északnyugatra fekvő Valdaj-hegységben ered 225 méteres tengerszint feletti magasságban, és 2 365 km hosszú útja során a Kaszpi-tengerbe ömlik, a híres Volga-deltán keresztül, mely rengeteg ágra szakadva viszi a temérdek hordalékot, s ezzel fokozatosan feltöltve a tenger északi felét. A Volga vízelvezető területe meghaladja az 1 553 900 négyzetkilométert. Nézzük meg térképen!

A Volga-deltája, benne sárgával kiemelve az Asztraháni terület 

Forrás: Researchgate

A Volga főága mellett található az Asztraháni terület a történelem átjáróháza. A türk nyelvű népek már a 6. században megjelentek a térségben. Első ízben a volgai bolgárok, majd a kazárok, sőt valószínűleg magyarok is éltek itt. A mongol hódítás a 13. század első felében, még Dzsingisz kán idejében érte el a területet. A Mongol Világbirodalom felosztását követően az Arany Horda uralta a térséget egészen a 15. század közepéig. Az 1430-as évektől sorra jöttek létre az új kánságok: Kazanyi (1438), a Krími (1441), végül az Asztrahányi (1466), melyet az oroszok 1556-ban hódítottak meg Rettegett Iván vezetésével.

Az Asztraháni Bioszféra Rezervátum már 1919-ben létrehozásra került. Alapítója és első igazgatója a madárszakértő Vladimir Khlebnikov volt. Négy évszakos klímája van. Mára keresett idegenforgalmi desztináció lett.

November végétől a Volga-delta hatalmas jégpályává válik, és az ember egy hihetetlen utazásra indulhat hatalmas területén a sokoldalú Sever légcsónakon, amely ugyanolyan otthonosan mozog a vízen, jégen és hóban.

Mindazonáltal a legjobb idő a Delta ritkaságainak élvezetére a július, amikor a vízimadarak megfigyelése mellett a lótuszok is tömeges virágzása is varázslatot teremt. Kevesen tudják, de Földünk egybefüggő legnagyobb lótuszállománya itt él és díszeleg.

Hogy pontosan hogyan került a lótusz, ez a szent keleti virág a Volga-deltába, annak története ismeretlen. Az is kérdéses, hogyan sikerült alkalmazkodnia a nagyon hideg telekhez. De az tény, hogy emberemlékezet óta, a nyár közepén a Delta egyik hatalmas területét a virágzó lótuszmező tölti be. 

A jelenlegi kutatások szerint először Friedrich Ernst Ludwig Fischer orosz botanikus 1799-ben jegyezte fel a lótuszok jelenlétét a Volga-deltájában. Az első szisztematikus leírás 1818-ból származik, a svájci Augustin Pyramus de Candolle Párizsban megjelent növényleíró gyűjteményében, ahol felsorolja, hogy glóbuszunkon eddig hol találtak lótuszokat. Íme itt a bejegyzés:

a Nelumbium caspicum leírás

A kötet címe: Regni Vegetabilis Systema Naturale,
alcíme: sive Ordines, Genera et
Species Plantarum Secundum Methodi Naturalis Normas Digestarum et Descriptarum
Az első kötet 1818-ban, a második 1821-ben jelent meg. Forrás: link

Jól tudjuk, hogy a lótusz virágai csak három-négy napig élnek. A Nelumbo caspica virága élénk rózsaszínben jelenik meg, majd fokozatosan elhalványul, ahogy elhervad. Akárcsak a szakura, a lótusz is élő szimbóluma az élet múlandóságának. Illata csodálatos: ha egyetlen virágból szeretnéd érezni, oda kell hajolnod hozzá. De amikor sok, megszámlálhatatlan lótusz virágzik együtt, amikor mind árasztja saját illatát, azt az élményt nem lehet szavakkal elmondani. Olyan, mintha magát a tiszta gyengédséget lélegeznéd be. Gyönyörű halvány lila színű virágok varázsa ez a jelenség.

Volga-delta lótusz nézőképek. Forrás: Google search 

Remélem, hogy nekem is sikerül megvirágoztatni majd idővel az alábbiakban bemutatott lótusz palántámat.

Kikelt, 2026 július 9-én

Ültetés a nevelőedénybe

Homokkal befedve

Vízzel feltöltve

Egymás után jöttek a levelek.

A várható nyárvégi szép idő még erősítheti a kölyök caspica-t a teletetés előtt.

Lótusz-ikebana

 Innami szan barátom írta

Közeledik a lótuszvirág-szezon vége, már csak az utolsó virágok nyílnak. Ennek alkalmából egyesületünk augusztus utolsó hétvégéjén – immár hatodik éve – lótusz-ikebana (virágrendezési) kiállítást szervezett. A rendezvénynek a Utsunomiya központi parkjában található Zöldfelület-tanácsadó Központ kiállítóterme adott otthont. Sorban a második kiállítást is megrendeztük, a COVID-19 járvány idején.

Az idei kiállítás plakátja

Sokáig vonakodtunk attól, hogy levágjuk a lótuszvirágokat – hiszen ez egy élet kioltását jelenti – különösen érzékeny lépés lehet az Obon ünnepi fesztivál előtti napokban. Obon az ősök szellemeinek tiszteletére rendezett buddhista országos családi emlélezés. Ám a szezon lecsengésével arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a lótusz szépségének kiemelése ikebana megkomponálásával, igazolhatja azt a cselekedetünket, hogy virágrendezésbe is bevonjuk a lótuszokat.

Az idei lótusz-ikebana kiállítás előkészületei

A helyszín korlátozott befogadóképessége miatt a résztvevő kiállítók számát maximum 20 főben határoztuk meg. A részvételi díj csak 1000 jen – ez ritka lehetőség, mivel a lótusz alapanyagként általában túl drága a szokásos ikebana elkészítéséhez. 

A lótusz-ikebana szabályunk: A résztvevők saját kedvenc vázáikat használják, és tetszésük szerint rendezik el a virágokat, átlépve az egyes ikebana iskolák határait, így valódi „szabad stílusú” ikebanát alkothatnak. 

Szépen sorkoznak a lótusz-ikebanák

A kiállítás mára kedvelt éves eseménnyé vált, és szilárdan beépült a lótuszairól ismert Utsunomiya városának kulturális életébe. Nézzünk meg néhány kompozíciót!

Álló elrendezés gömbvázában

Tálas elrendezés

Virág, bimbó, termés

A 6. Lótusz Ikebana Kiállítás sikeresen lezajlott augusztus 29-én és 30-án. 

A megrendezés kicsi titkai: A júniusi kevés napsütés miatt idén kevés virág nyílt; sőt az Utsunomijában található lótuszok már a magtokos állapotba kerültek, ezért a prefektúra északi részén fekvő, általam ismert lótuszmezőhöz fűztem reményeimet. 28-án este melles csizmában belegázoltam a lótuszmezőbe, és még sötétedés előtt sikerült elegendő megfelelő növényi anyagot gyűjtenem. Másnap hajnalban, nem sokkal öt óra előtt már szakadt az eső; melles csizmában és esőruhában lótuszleveleket szedtem, majd – a reggelit kihagyva – egyenesen a helyszínre indultam, hogy biztosan odaérjek a reggel 8 órára kitűzött gyülekezőre. A lótusz-ikebana egy napig szépen mutat, de másnaposan már a levelek hervadnak, ezért a leveleket a másnapi nyitás előtt cseréljük.

Gratulálunk a sikerhez!

Fotó: Innami Yózó Facebookja.

A 2026-os év eddigi eseményei

 A teleltetés jól sikerült. Hideg januárt kaptunk, melyet szokatlanul enyhe február követett, majd március-április pedig rekordközeli meleget hozott. Májusban is nagy hőmérsékletugrásokat tapasztaltunk, ami nagy szárassággal járt együtt.

A met.hu honlap grafikája

Szerencsére mind a négy dézsa – a fagymentes bejárati szélfogóban – nem száradt ki gyorsan, összesen kétszer kellett egy kis vízzel a dézsa fala mellett megnyílt agyagzsugorodási hézagot feltölteni. 

Szokásosan megvártam a cseresznyefák virágzását, és akkor hoztam ki a dézsákat. Átültetéskor erős és indulásra kész rizómákat találtam, bőséggel. Öt dézsába szétosztottam. Három új lótusz-barátomnak induló anyagot adtam, valamint a Hopp Ferenc múzeum is kapott rizómákat, mert náluk sajnos a teleltetés nem sikerült.

Nagyon lassan indult meg a levelek kibújása. Majdnem azt állíthatom, hogy a növények meg voltak zavarodva, jó két hét kellett mire megindult a levélképződés.

Május 29. Ez a pár levél is csak hetek múltával bújt elő.

Június 8-án éjjel végre jött egy nagy zuhé, és hat nap alatt az eső varázsütésére
már jöttek a nagy levelek.

Június 19. A nagy levelek ütemesen fejlődnek!

A Hopp Ferenc múzeumnak adományozott lótusz rizómák szép leveleket hoztak,
azonban az áttelelt maradék rizómák meg se mozdultak.
Tervünk, hogy egyik növényemet óvatosan át fogjuk ebbe a díszdézsába tenni. 

Megjött a kánikula, és a magkeltetés optimális hőmérséklete!

Három magot indítottam tegnap csírázásra. 
A bal oldali kisméretű, színváltós fajta, a másik kettő ajándék mag, meglepetésnek.
Majd beszámolok az eredményről.

Fotó: ©Kiss Sándor